Szívbetegség miatt dohányozni

Összes találat Dohányzás, a gyilkos szenvedély A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. Ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás a XXI. A felmérések szerint jelenleg a világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik, és az Egészségügyi Világszervezet WHO adatai szerint közülük minden második e káros szenvedélyével összefüggő betegségben fog meghalni.

Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő éves embereket fenyegeti, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának. A dohányzás nemcsak az egyénnek és családjának, hanem a társadalomnak, az állami költségvetésnek is jelentős károkat okoz. Számítások szerint hazánkban a dohányzás által okozott betegségek ellátásának, valamint az ugyanezen okból kieső bevételeknek az együttes összege évente kb.

Az Európai Unió egyre inkább sürgeti, hogy a következő években legkésőbb től valamennyi országában rendeljenek el teljes körű dohányzási tilalmat a nyilvános, zárt közterületeken beleértve a munkahelyeket és a vendéglátó helyeket.

A 27 EU tagországból eddig négyben Írország, Olaszország, Svéd ország és Málta már bevezették ezt a tilalmat, további ötben Nagy-Britannia, Franciaország, Finnország, Észtország és Litvánia pedig a közeljövőben teszik ezt. Egyelőre nem szívbetegség miatt dohányozni, hogy hazánkban mikor tervezik a jelenleginél szélesebb körű dohányzási tilalom bevezetését.

Ezen cél eléréséhez kíván segítséget nyújtani ez a kiadvány is. A dohányzás eredete A dohány növény a burgonyafélék családjába tartozik. Származási helye az amerikai kontinens. Eredete több ezer évre nyúlik vissza. Világhódító körútjára Amerika felfedezése után, a XVI. Európában először a portugál királyi udvarban vált ismertté, ahonnan ban egy Jean Nicot nevű francia diplomata terjesztette tovább.

Az ő tiszteletére nevezte el a kor embere a dohány növényt Nicotiana tabacumnak, alkaloidját pedig nikotinnak. Hazánkban a dohányzás a török hódoltság alatt, a XVI. Miért dohányzik? Szívbetegség miatt dohányozni ősi indián szertartás során a meggyújtott, ill. Kezdetben leginkább időtöltésként, majd a nikotin okozta függőség kialakulása után kényszerből gyújtanak rá a dohányosok.

A dohányzási szokás számos tevékenységgel összefügg a mindennapi gyakorlatban. Jól ismert a dohányzás kávéfogyasztással, alkoholfogyasztással, kiadós étkezésekkel, autóvezetéssel, vagy éppen a munka közötti szünetekben folytatott beszélgetésekkel való kapcsolata.

A dohányzás szorosan összefügg érzelmi életünkkel is: dohányzunk bánatunkban, örömünkben, unalmunkban, szívbetegség miatt dohányozni fáradtság oldása vagy éppen feszültség levezetése céljából.

Munkahely: legyen 100% dohányzásmentes terület

A dohányzás formái A dohányzás ősi formája az indiánok között a pipázás volt. A bagózás a különlegesen előkezelt, préselt dohánylevelek rágása, amely során a nikotin a szájnyálkahártyáról felszívódhat, ill. Tubákolás során a szárított, porrá őrölt dohányleveleket kis szelencéből dobozkából vagy a csuklón lévő kis vájulatból szippantották fel eleink, így a nikotin az orrnyálkahártyáról és a lentebbi légzőtraktusból jutott be az érpályába.

Szivarozáskor szárított, préselt, összecsavart dohányleveleket gyújtanak meg. Az első cigarettákat valószínűleg a fronton harcoló katonák készíthették kb. Azóta is a papírosba csavart vagdalt dohánylevél, azaz a cigaretta a legnépszerűbb dohányzási forma. A dohányfüst összetétele A dohányfüst közel vegyületet tartalmaz, melyek különböző fizikokémiai és termodinamikai folyamatok pirolízis, oxidáció, dekarboxiláció, dehidráció, szublimáció során keletkeznek.

A dohányfüstben az anyagok két fázisban — gázfázis és diszperz közeg — helyezkednek el.

1. Dohányzás és szívinfarktus
2. Dohányzás és szívinfarktus Szerző: WEBBeteg A szív- és érrendszeri betegségek egyik legközismertebb rizikófaktora a dohányzás.
3. Leszokni a dohányzásról és elkezdődtek a problémák
4. Csak napi egy cigi? Ez is növeli a szívbetegségek rizikóját
5. A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka hazánkban Szerző: MTI A dohányosok körében szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig százalékkal magasabb ez a kockázat.
6. Az E-cigaretta biztonságos Your Heart - Capital Kardiológia Associates
7. A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka hazánkban
8. Az E-cigaretta biztonságos Your Heart?

Gázfázisban található a szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia, szénhidrogének, alkoholok, aldehidek, kénhidrogén, hidrogéncianid, stb. A diszperz közegben víz, oldószerek, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, fémionok, pl. A diszperz fázisú füst milliliterenként milliárd 0,4 mikron átmérőjű szemcséből tevődik össze. A dohányosok egyetlen cigaretta elszívásakor ml ilyen telítettségű füstöt inhalálnak lélegeznek szervezetükbe. A szén-monoxid szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz — az oxigén szállításáért felelős vörösvértestek festékanyagához — mint az oxigén.

Így oxigén hiányt, hypoxiát okoz a szövetekben, melyre a szervezet védekezésként fokozott vörösvértest termeléssel válaszol, amely növeli az erekben a vér sűrűségét viszkozitását. Fokozódik az érbelhártya vastagsága, helyenként nő az szívbetegség miatt dohányozni, ezáltal a szövetek ödéma-készsége, valamint fokozódik az érbelhártya meszesedése, ezáltal rigiditása, azaz csökken a tágulékonysága.

Az emelkedett szén-monoxid szint miatt romlanak bizonyos reflexek, pl. A nikotin a dohányfüst legerősebb hatású összetevője. Hatására fokozódik a katecholaminok a vegetatív és központi idegrendszer jelátvivő anyagai felszabadulása.

Fokozódik a percenkénti szívverések száma, a szívösszehúzódások szívbetegség miatt dohányozni, erőssége, a szív oxigénszükséglete, ezáltal a verőtérfogat és a perctérfogat, azaz a szív munkája. Emeli a vérnyomást, a vércukorszintet, a szabad zsírsavak anyagcseréjét, felhasználását, fokozza a belsőelválasztású mirigyek váladéktermelését. A nikotin hatására fokozódik a vérlemezkék tapadóképessége, áttételesen a vérrögképződési trombózis hajlam.

Megváltozik az agy és a szívizom vérellátása. A dohányfüst különböző alkotói közül 43 anyag ismerten rákkeltő! A rák-promótorok az alvó ráksejteket szaporodó ráksejtekké módosítják pl.

Szívbetegség a dohányzás miatt, A passzív dohányzás ártalmasabb, mint gondolnánk

A karcinogének mindkét hatást együttesen kifejtik, azaz a normális sejtet rákos sejtté alakítják pl. A kokarcinogén anyagok a karcinogén anyagok hatását fokozzák pl. Aktív és passzív dohányzás A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze.

A szívinfarktusról

Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen.

Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább kétszer olyan károsító hatású, mint az aktív.

A környezeti dohányfüst- hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső- és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között erős dohányzás terhesség alatt gyakori kérdések a krónikus köhögés, köpetürítés.

Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat.

Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.

Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. Szívbetegség miatt dohányozni passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad.

Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. A dohányzás szervkárosító hatásai Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.

A dohányzás rendszeressége miatt egyrészt direkt mechanikus károsító hatást fejt ki a cigarettával érintkező területeken ajak, nyelvmásrészt hőhatása is jelentős.

A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt kártékony hatásukat. Mechanikus hatásként alakul ki az ajkak és a nyelv rákos elfajulása.

A dohányzó nők aránya továbbra is magas

A dohányfüst ismert rákkeltő összetevői direkt hatva a felső és az alsó légutakra, szájfenék- szájpadlás, nyelvgyök, gége- hangszalag, hörgő- és tüdőrákot okozhatnak. Szívbetegség miatt dohányozni füst irritatív anyagai a légutak minden pontján idült gyulladást tartanak fenn az erre jellemző gyakori köhécseléssel, köpetürítéssel. A krónikusan gyulladt légutak fogékonyabbak a felülfertőződésre, heveny hörgőgyulladások, tüdőgyulladások gyakoribb kialakulására.

A gyulladás következményeként fokozódik a légutak görcskészsége, azaz a hörgő asztma kialakulásának valószínűsége. A tartósan fennálló gyulladás hónapok, évek alatt a szervezet gázcseréjében közvetlenül résztvevő léghólyagocskák roncsolódását, összeszakadozását, azaz tüdőtágulatot okoz. Ezen betegségcsoport egyik legfőbb tünete a fulladásérzés, légszomj, mely már kis, közepes fizikai terhelésre is jelentkezik.

A dohányfüst legkárosítóbb anyaga a nikotin, mely a többi károsító anyaggal együtt felszívódva a szájüreg és a légutak nyálkahártyájáról, bekerül a véráramba. A vese, a máj és a tüdő egyaránt részt vesz a kiválasztásukban, azaz a szervezetből történő kiürülésükben. Ily módon alakulhat ki húgyhólyagrák a dohányosok körében gyakrabban. A nikotin közvetlenül hat az erekre. Fokozza azok összehúzódását, görcskészségét.

Hatására fokozódik az érbelhártya duzzanata, áteresztőképessége. A károsodott érfelszín miatt felgyorsul a vérzsírok koleszterin, trigliceridek érfalba történő lerakódása, azaz az érelmeszesedés folyamata. A meszes erek rugalmatlanabbak, tágulékonyságuk csökken. Ennek hatására a szervezetben emelkedik a nyugalmi vérnyomás értéke. A terhelésre, fizikai munkavégzéskor kialakuló vérnyomásérték is jelentősebben emelkedik, mint egy rugalmasabb, ép érrendszer esetén.

Ez a folyamat vezet a magasvérnyomás-betegség, ismert nevén a hipertónia kialakulásához. A nikotin hatására fokozódik a vérlemezkék kitapadási és összecsapzódási hajlama, azaz a vérrögképződés, trombózis készség a szervezetben. A fent részletezett folyamatok együttese a szervezet megszámlálhatatlan helyén okoz gyakran már visszafordíthatatlan elváltozásokat. Az érelmeszesedés érszűkületet, érelzáródást okozhat a szemfenéki ereken, amelynek súlyos látáscsökkenés, alkalmanként hirtelen kialakuló vakság a következménye.

Ugyanakkor alattomosan, váratlanul érelzáródás, agyi keringészavar is jelentkezhet, mely a mögöttes terület tartós oxigénhiányos állapota miatt agyi infarktust, az agyszövetek visszafordíthatatlan szívbetegség miatt dohányozni, az agyállomány elhalását okozza. Az ijesztő tünetegyüttes jól ismert: teljes jobb vagy bal oldali végtagbénulás, beszédképtelenség, vagy érthetetlen, dünnyögő beszéd, szájzug elhúzódása.

A magatehetetlen állapot sokszor végleges. Az érelzáródás sok esetben halálos kimenetelű. Az érelmeszesedés nem válogat. A szívizom saját verőérrendszerét, a koszorús ereket is gyakran érinti.